A Kecskemét nem Diósgyőr! Sima hármast kapott otthon az Újpest, és már biztosan a 10. helyen zár

LABDARÚGÓ NB I
32. FORDULÓ 
Újpest FC–Kecskeméti TE 0–3 (0–1)
Budapest, Szusza Ferenc Stadion, 5255  néző. Vezette: Vad II
Gólszerző: Pálinkás (27., 64.), Horváth K. (59.)

ONLINE KÖZVETÍTÉS ITT!

Megnyugodva. Mindkét lila-fehér csapat biztosan ott lesz az élvonalbeli bajnokság következő idényében, talán váratlan, hogy emiatt az Újpestnek kellett tovább idegeskednie. De a fővárosiak az elmúlt héten a Diósgyőr ellen aratott 7–0-s győzelemmel szintén meghosszabbították első osztályú tagságukat, így a két csapat péntek este úgy lépett pályára, hogy a kiesés szempontjából már nincs tétje az összecsapásnak. 

Az Újpest a múlt héten is alkalmazott hadrendben állt fel, a négy védő előtt két szűrő helyezkedett és indította el a támadásokat, Peter Ambrose mögött pedig három támadó szellemű játékos zárkózott fel az akciókhoz. Banai Dávid combsérülése miatt Molnár Zsombor kapott játéklehetőséget a hazai kapuban, míg a vendégeknél a három védő előtt négy középpályás és a szervező Banó-Szabó Bence kapott szerepet, elöl pedig két csatár mozgott az újpesti védőfalban. Az első tíz percben a hazai együttes birtokolta a labdát, de a Kecskemét stabilan állt a lábán. Horváth Krisztofer lövése volt az első említésre méltó esemény, majd Matheus Leoni futott el egészen az alapvonalig, középen Pálinkás Gergőnek csak az üres kapuba kellett volna bepasszolnia a labdát, de Molnár Zsombor lefülelte a beadást, így meghiúsult a kecskemétiek gólszerzési kísérlete.

Ám hiába volt ez figyelmeztető jel, a házigazdák nem ébredtek fel, és néhány perccel később Aboubakar Keita, aki legutóbb gólt szerzett a DVTK ellen, saját tizenhatosán belül volt meglepően könnyelmű, és Pálinkás Gergőhöz passzolta a labdát, aki éles szögből az újpesti kapuba lőtt. Az előző heti kiütéses siker egyik főszereplője, Ognjen Radosevics próbált válaszolni, életerős lövést küldött a KTE kapujának jobb oldala felé, de Varga Bence látványos vetődéssel hárított.

Talán a bevezetőben említett nyugalom lehetett az oka annak, hogy az iram nem érte el az NB I-es átlagot, és a folytatásban is a KTE tűnt aktívabbnak. Horváth Krisztofer az alapvonalról végezhetett el szabadrúgást, és onnan is megcélozta a kaput, de Molnár Zsombor résen volt – látványos gól lehetett volna.

„Nagyon gyenge!” – zúgott az újpesti kórus a második félidő közepén, a lelátói kultúrát jól ismerők tudhatják, hogy nem pontosan ezekkel a szavakkal. Érthető volt a hazai szurkolók elégedetlensége, mert nyoma sem volt az előző heti lendületnek, kreativitásnak, gólra törő játéknak. A fővárosi együttes megint a tavasszal többször látott formáját hozta, lassan, kiismerhetően futballozott, és egy ilyen átlátszó passzolgatás után Leoni fülelte le a labdát, és vitte át a pályán, Horváth Krisztofer pedig látványos góllal fejezte be az akciót. Még fel sem tudtak ocsúdni az újabb pofon után a házigazdák, amikor a sokadik eladott labdát követően Pálinkás Gergő küldte a labdát a felső sarokba: 0–3!

Sok idő volt még hátra, de nem kevesen felálltak a helyükről, és elindultak a kijárat felé: a folytatásra már nem voltak kíváncsiak. Mészöly Géza cserékkel próbálta felfrissíteni a csapatát, de a KTE továbbra is rendkívül szilárdan, fegyelmezetten védekezett, szinte minden labdaszerzést követően veszélyes akciót indított, és tovább növelhette volna az előnyét. „Mi a csuda van?” – kérdezte az újpesti kórus – és ez sem szó szerinti idézet –, de tény, hogy érthetetlen volt a hazaiak teljesítménye. Javulásról ráadásul a folytatásban sem lehetett beszélni, a Kecskemét teljesen megérdemelten hozta el a három pontot a Szusza Ferenc Stadionból.